
Nemsokára évzáró, és ha évzáró, akkor mi is készülünk valamilyen szolgálattal. Idén az "Erények és értékek" című könyvből fognak a gyerekek egy-egy fejezetet elmondani. De erről majd később, most inkább a könyvről pár szó:
(nem találtam a neten értelmes képet a könyvről, úgyhogy lefotóztam - ez sem túl jó, de legalább ha rossz kép, akkor legyen az én rossz képem)
„Vidám játékok, foglalkozások és elgondolkodtató kérdések 52 hétre, segítség a gyermekek nyitott, barátságos személyiségének kibontakozásához
Öröm, barátság, megbocsátás, szeretet, bátorság, közösségvállalás, tisztesség, egyenesség, hála… Ez a könyv sorra veszi azokat az alkotóelemeket, amelyek szükségesek a boldog, bölcs és elégedett ember, a kiegyensúlyozott személyiség, a határozott gondolkodás és tiszta lelkiismeret kialakításához. Az Erények és értékek változatos pedagógiai eszközöket ajánl a nevelőknek ahhoz, hogy a gyermekek felismerjék az emberi értékeket. Az egyes fejezetek bibliai szakasszal és rövid elmélkedéssel kezdődnek, majd bevonják a gyermekeket a foglalkozásokba és játékokba, melyek serkentik alkotóképességüket és bővítik ismereteiket. A könyv 52 fejezete az év minden hetére kidolgozásra javasol egy erényt vagy értéket, amely a gyermekek mindennapi élményeivel függ össze. Ez egy olyan könyv, amely sok-sok ötletet ad a szülőknek, tanároknak, hitoktatóknak, és ugyancsak sok játékot ad a gyermekeknek.”
Nagyon aranyos kis könyv, vannak fejezetek amik szerintem inkább a legkisebbeknek valók, de akad olyan is, ami inkább a nagyobbaknak. Mondjuk szerintem került bele olyan is, ami a gyerekeket nem biztos, hogy lenyűgözi, de összességében véve pozitívan értékelném a könyvet ;)
Plusz előny, hogy jó a fordítás - nálam ez sarkalatos kérdés, mert túlérzékeny vagyok a rossz fordításokra. Spanyol a könyv eredetije, talán onnan könnyebb magyarosra fordítani a szöveget - nem tudom, egy szót snem beszélek spanyolul. A rajzok fantasztikusak, felnőttként is tetszenek, a gyerekeknek is bejött és nagyon kifejezőek és gyerekszerűek, nem olyanok, mint sok illusztráció a könyvekben, amik a hetvenes évekből vagy még régebbről maradtak ránk és inkább rémisztőek, mint csalogatóak.
Egy egy témával két oldalon foglalkoznak, le is fotóztam a "Hit" című fejezetet (a könyv nagy hátránya, hogy pont nem tudom beszkennelni, mert pont nem fér be. De ezt leszámítva pont jó a könyv :)
Az a helyzet, hogy van a blognak statgépe, amiből jól kivehetően látszik, hogy annak ellenére, hogy a kommentek száma alapján ez letagadható lenne, valójában egész sokan olvastok. Viszont úgy érzem, hogy a blogom már-már zavaróan egysíkú, csak az én szegényes fantáziámat tükrözi, ezért arra gondoltam, hogy meginvitálnálak Téged, kedves Olvasó, hogy írj a blogba! Ha van egy kedves történeted a bibliakörről vagy képeid a dekorációról, kedvenc verseid és énekeid, esetleg ötleteid, hogy mit kellene megvalósítani a bibliaköri életben, netán kedvenc könyvedet ajánlanád, vagy bármi más, amit én következetesen kifelejtek, akkor itt az idő, írd ki magadból! Ha bármilyen témád van, amiről mindig is szerettél volna szót ejteni, szeretted volna, ha ezt mások is olvassák, akkor most itt a lehetőség, hiszen
V E N D É G B L O G G E R K E R E S T E T I K
Szeretettel várok minden önként jelentkezőt a noemi.mate [kukac] freemail.hu címen vagy itt kommentben!
Általában a felnőttek szoktak szolgálni nálunk virágvasárnapkor, de most az egyik bibliaköri vezető volt a programszervező, így hát kihasználta helyzeti előnyét és ugrasztotta a többi gyerekcsoportot is, hogy szolgáljunk valamivel.
Elég nehéz feladatunk volt (szerintem), mert még sosem voltunk virágvasárnap-felelősök. Verseket is nehezen találtunk, az énekekről nem is beszélve. Mi végül a Hallelu, hallelu...-t énekeltük el, mert hát az szinte 'Hozsánna' ;) (katt-ra szép nagy lesz a kép)
Verseket pedig leginkább Gerzsenyi Sándor A századik c. kötetéből válogattam, egyet-kettőt pedig a jól bevált Mustármagokból. Ez az új kötet nekem egy kicsit csalódás volt, de biztosan csak azért, mert én nagy Gerzsenyi Sándor rajongó vagyok, és túl magasak voltak az elvárásaim. Azért vannak benne nagyon jó versek, és nagy szerencsémre a legjobbak a kicsiknek íródott versek :)
Virágvasárnapi műsorunk itt.
Update: ITT pedig videós verzióban, kb a 23. percnél kezdődik a gyerekek szolgálata.
Nyár elején, talán a bibliaköri évzáró után kitaláltam, hogy szeretnék egy új énekeskönyvet, füzetet, vagy bármit beszerezni, ami telis-tele van ovisoknak való énekekkel. Úgyhogy érdeklődtem mindenfelé, hol található jó kis keresztény könyvesbolt. Ajánlottak is jópárat és végül a Ferenciek terén kötöttem ki, ahol több könyvesbolt is található egyrakáson ;) Nagy részük katolikus, de ez nem azt jelenti, hogy korlátozva lenne a kínálat katolikus kiadású könyvekre, hanem igenis kapható ott minden, mi szem-szájnak ingere :D Felemelő élmény egy-egy ilyen üzletbe beszabadulni, és nem utolsó sorban rendkívül jó pénzköltési lehetőség. Én konkrét elhatározással mentem, hogy énekeskönyvet veszek és semmi mást, majd pedig távoztam énekeskönyv nélkül (sajnos), ám több más könyvvel a kezemben. Köztük volt az ’Állatnyomok a Bibliában’ című kifestő füzet is. Nem túl vastag, de beígérték a második kötetet is (talán azóta már meg is jelent a Parakletos kiadónál). Fülszövege:
„Akarsz a sünivel állatnyomokat keresni a Bibliában? Segít benne ez a füzet. Persze nemcsak lábnyomokat találsz, hanem sok más nyomot is. Például fecskefészket, öszvérhátat vagy rókalyukat. A sok érdekes állatot aztán ki is színezheted.’
Állatok, amikkel találkozhatunk a füzetben: juh, fecske, mormota, öszvér, ökör, strucc, róka, disznó és kakas. A színezők szerintem inkább nagyobb ovisoknak valók, viszont ötletadónak kiválóak, hiszen állatos színezőket bárhonnan lehet könnyen szerezni – kiegészítve ezzel a könyvecskét.
Egy kis ízelítő:
Lilla kérésére körbenéztem, hátha akad valami szép színező (legalábbis gondolom, azt szeretett volna) a kis Mózesről. Nem jártam túl nagy sikerrel. :(
Nos, ezt a Bibliát még nagyon-nagyon-nagyon-nagyon régen kaptam életem hetedik karácsonyán. És rögtön magaménak éreztem. Szépek a képek, egyszerűen, röviden vannak megfogalmazva benne a történetek szépen elosztva az év minden napjára. A mai napig ez a kedvenc gyermek Bibliám. Kaptam azóta is pár másikat, de nálam ez a tuti befutó. Amikor nincs időm szemléletőeszközt gyártani vasárnapra, akkor gyakran használom ennek a könyvnek a képeit az illusztráláshoz.
Fülszövegen ez áll: "Ez egy fantáziadús könyv, amely egész éven át fenntartja az érdeklődést... Az illusztrációk kitűnők... és odaszegezi a tekintetet, miközben a szülők felolvassák a történeteket... Ebben a válogatásban megtaláljuk azt a folyamatosságot, amely más gyűjteményekből hiányzik." (Church Times)
Még az a jó, hogy nem könyvkritikus leszek, ha nagy leszek, mert nem vagyok valami jó ebben. A mostani könyvről is csak annyi a véleményem, hogy "ez egy naggggyon-naggggyon jó könyv". De tényleg.
12 teljesen kidolgozott leckét tartalmaz, és ezek a leckék nem pusztán vázlatok, hanem teljesen kész minták, hogy hogyan érdemes tanítani az adott történetet. Megfogalmazza, hogy mi az az alapigazság, amit a történetből át kell adni a gyerekeknek. Szó van arról, hogy milyen szemléltetőeszközöket érdemes használni, pontosan leírja, hogy a történet mely részén kell bemutatni az adott képet. Ötleteket ad arra, hogyan készítsünk személéltetőeszközt, milyen énekeket énekeljünk a történet elmondása előtt és után. Egyik-másik történethez még mondókát is találunk, amit érdemes a gyerekeknek megtanítani (és a gyerekek nagyon élvezik a mondókákat, főleg ha mutogatunk is hozzájuk :D). Szó van benne arról, hogy milyen ismétlő kérdéseket érdemes a gyerekeknek feltenni, illetve mindig ad tippet arra, hogy milyen aranymondást kell/kellene megtanulni.
Bevallom, mi nem túl gyakran tanulunk aranymondást, csak ha valami nagyon fontos igevers tartozik az adott történethez. Ez valószínűleg az én hibám, mivel annak idején én egyetlen dolgot nem szerettem a bibliakörben és az pedig az aranymondás-tanulás volt. Nálunk az a szokás, hogy a gyerekek megtanulják az aranymondást (minden vasárnap másik csoport), amit a gyülekezet elé kiállva elő kell adni. Egyszer megtörtént, hogy az én csoportomból csak én voltam bibliakörben és tökegyedül kellett kiállnom a gyülekezet elé egy tíz perccel azelőtt tanult igeverssel. Na, én azóta nem szeretem az aranymondásokat. De belátom, hogy néha kell ilyesmit is tanulni, úgyhogy néha-néha azért szoktam tanítani a gyerekeknek. De nem kell kiállniuk vele, csak kedvtelésből tanuljuk. És játszós módszerekkel.
Az óvodáskorú gyermek
Ezt a könyvet egy gyülekezetbeli idős nénitől kaptam, aki sok-sok éven át volt bibliaköri tanító. Az alsósok tanítónénije (mellesleg két kamaszgyerek anyukája) is az ő „gyereke” volt és egyszer kérdeztem tőle, hogy milyen volt Judit nénivel a bibliakör és csillogó szemekkel kezdett áradozni arról, hogy milyen jók is voltak a bibliakörök vele. Tehát ilyen népszerű nénitől kaptam ezt a könyvet (ami inkább csak egy füzetecske, de mégis benne van minden lényeges dolog), ami pedig elég jó reklám ;)
hogyan kell bibliai történetet tanítani
hogyan kell imádkozni a gyerekekkel
hogyan tanítsunk aranymondást
hogyan dramatizáljunk egy-egy bibliai történetet
egy bibliai történet, ahogy a nagy könyvben meg van írva, hogy hogyan kellene előadni a gyerekeknek
Karyn Henley: Gyermekbarát tanítás
Ez egy átfogó könyv, szinte mindenről tesz említést a szerző, amit érdemes tudni, ha gyerekekkel foglalkozunk. Korábban jártam VISZ-es tanfolyamokra, ahol sok-sok mindent megtanulhattunk arról, hogyan is kell foglalkozni a gyerekekkel, mik azok a fontos dolgok, amiket meg kell nekik tanítani, hogyan kell tanítani, hogyan lehet lekötni őket, és még sok más nélkülözhetetlen dolgot. Ez a könyv nagyjából ugyanerről szól.
Pár kiemelt fejezetcím a könyvből:
- A gyermek szemével – Milyen is gyermeknek lenni?
- SOS Maci – A gyermekkor szükségletei
- A ház, amelyet a hit épít – hitbeli fejlődés
- Az „én” szakasz – A hit kisgyermekkorban
- A felfedezők – A hit kisgyermekkorban
- A gyűjtők – A „kisiskolás évek”
- Amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj – Kommunikáció a gyermekekkel
- Kapcsolatteremtés – Életteli órák
- Az öt napra való szendvics – Bibliai történetek elmesélése kreatív módon
Szerintem nagyon hasznos könyv, segítséget nyújthat nem csak a kezdő bibliaköri oktatóknak, hanem mindenkinek. Hátha elfelejtette az évek alatt, ami tűz lángolt benne az elején.
Nálunk mindig van bibliaköri évzáró az imaházban, ilyenkor a gyerekek is szolgálnak valamivel. Pár éve a "Milyen Isten" című könyv egy-egy gondolatát mondták el a gyerekek.
A könyvben (inkább füzet) Istent több mindenhez hasonlítja a szerző, amit egy-egy igeverssel is alátámaszt. Szerintem aranyos gondolatok vannak benne.
Isten olyan, mint egy Fazekas.
Isten olyan, mint az Eső.
Isten olyan, mint egy Pásztor.
Isten olyan, mint egy Menedék.
Isten olyan, mint egy Szikla.
Isten olyan, mint az Vezető.
Isten olyan, mint egy Fenyőfa.
Isten olyan, mint egy Király.
Isten olyan, mint az Lámpa.
Isten olyan, mint egy Kertész.
Isten olyan, mint egy Bíró.
Isten olyan, mint egy Sas.
Isten olyan, mint a Nap.
Isten olyan, mint egy Építész.
Ezek közül kapott minden gyerek egy-egy gondolatot és szemléletetőeszközt a kezükbe. Már nem is emlékszem, mik voltak, de a Király koronát, a Kertész öntözőkannát és virágot, a Sas egy papírsast, az Építész talán kalaplácsot. De nagyon aranyosak voltak a gyerekek.
Nem olyan régen, de nem is mostanában kaptam Detteéktől a "Gyermekgondolatok Istenről, a Mennyországról és az angyalokról" című könyvet. Oké, talán inkább "rég"-nek nevezném, mert nem is tudom már, hogy mikor volt *irul-pirul*
Nem egy nagy olvasmány, de azért jópofa tud lenni, és néha lehet a leírtakon mosolyogni. Olyan fontos kérdésekre adnak választ gyerekek, mint példálul, hogy Isten férfi-e vagy nő, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki angyal lehessen ezekben a modern időkben ill. hogy hogyan is éreznek az angyalok a gyerekek iránt.
„Gondolom, a mennyország jobb kell, hogy legyen, mint a Föld, de mi lehet jobb annál, ha sokáig alhatsz szombaton, és van egy anyukád, aki elkészíti neked a reggelit.” (Dave, 8 éves)
Isten férfi, nő vagy valami más?
"Hát, remélem, hogy Isten férfi. ... Ha Isten nem férfi, nagy bajban leszek, amiért a lányok haját huzigáltam." (Nathaniel, 9 éves)
"Isten nő, mert csak egy nő tud százszorszépeket csinálni, meg ilyen szép rózsákat, amilyenek itt vannak." (Marie, 6 éves)